Geo-blocking-rendelet: egyenlőség az interneten?
2018. december harmadikától életbe lép az Európai Unió “Geo-blocking” rendelete, mely a területi alapú korlátozást hivatott feloldani a tagországok között, ergo: ugyanazt az árut ugyanannyiért kell kínálni az interneten az EU-n belül.
Hogy meg mit meg miért?
Területi alapú korlátozás: vagyis amikor nem tesszük lehetővé más országoknak (jelen esetben az EU tagországainak) az egységes feltételek melletti vásárlás lehetőségét. Tehát ha én Magyarországon üzemeltetek egy webáruházat magyaroknak, de nem teszem lehetővé a vásárlást és/vagy regisztrációt más országoknak az EU-n belül. Ez – az Európai Unió álláspontja szerint – súlyosan gátolja az egységes piac és az e-kereskedelem EU-n belüli kiteljesedését.
Indoklás
Az Európai Bizottság felmérése alapján kimondták, hogy az unióban működő webáruházak 63 százaléka korlátozza a más tagországból kezdeményezett online vásárlásokat (teszem azt úgy, hogy nem is teszi lehetővé a “Hungary”-n kívül más ország kiválasztásának lehetőségét rendelésnél és/vagy regisztrációnál). Az idén december harmadikán életbe lépő új szabályozás ezt az “igazságtalanságot” fogja felszámolni.
“Számos vásárlóval előfordul külföldi webshopok böngészése közben, hogy nem tudja véglegesíteni rendelését pusztán azért, mert nem ugyanabból az országból keresi fel a honlapot, amelyikben a webáruház üzemel. A geo-blocking rendelet értelmében az online kereskedők december 3-tól már nem alkalmazhatnak állampolgárság, lakóhely, illetve letelepedés hely szerinti különböző árakat, valamint értékesítési és fizetési feltételeket.“
forrás: piacesprofit.hu
“Egy bizottsági felmérés szerint a területi alapú tartalomkorlátozás által leginkább érintett áruk és szolgáltatások a következők: ruházat, lábbelik és kiegészítők, fizikai hordozó (könyvek), számítógépes hardver és elektronika, repülőjegyek és gépkocsibérlés.” Grafika és forrás: AzÜzlet.hu
Akkor most biztosítani kell a szállítási lehetőséget külföldre is?
Elsősorban nem – illetőleg a törvény ezt nem szabályozza:
“Novák Zoltán, a Taylor Wessing ügyvédi iroda partnere a közleményben kiemelte: a rendelet nem kötelezi a kereskedőket arra, hogy az online rendelt termék szállítását is biztosítsák a külföldi vásárlók számára. Azonban december elejétől azt már nem tehetik meg, hogy megakadályozzák egy másik EU-s tagállamból érkező külföldi megrendelés fogadását, teljesítését, illetve azt, hogy az IP-cím alapján eltérő árakat alkalmaznak. Példaként említi a szakember, ha egy osztrák vásárló olyan magyar webáruházban találja meg a keresett terméket, amely nem szállít Ausztriába, a megrendelés fogadását, teljesítését a kereskedőnek biztosítania kell, mégpedig a magyar vásárlók részére kínált árazással egyezően. Más kérdés, hogy ebben az esetben a vásárlónak kell megszerveznie az áru magyarországi átvételét – tette hozzá Novák Zoltán.“
forrás: 444.hu
A rendelet egyaránt vonatkozni fog a lakossági és a végfelhasználókra is, valamint kiterjed az elektronikus szolgáltatások árusítására is (például hosting/tárhely).
A lényeg dióhéjban
Szállítani nem leszünk kötelesek – viszont árusítani igen. Lehetőséget kell biztosítsunk a regisztrációra és vásárlásra az EU tagországok számára is, és nem diszkriminálhatjuk őket az árak tekintetében. Bő egy hónapunk maradt arra, hogy a földrajzi korlátozásainkat megszüntessük (ha most vannak ugyan), és természetesen ezek mellett érdemes meggyőződnie mindenkinek arról, hogy megfelelnek-e a közelmúltban támasztott jogi követelményeknek, mint a GDPR, vagy a cookie-kra való figyelmeztetés.
Fennmaradó kérdések
Ha muszáj a vásárlás lehetőségét mondjuk Franciaországba biztosítani, de nem vagyok köteles megoldani a megrendelt áru szállítását abba az országba, akkor vajon hány vásárló fogja megoldani ezt önmagának? Valószínűleg nem fog autóba ülni, vagy nem fog repülni a vásárlása miatt. Elhozatja mással? Átveteti mással aki majd kipostázza neki?
Érdekes kérdések ezek. Ha a józan paraszti ésszel gondoljuk végig, akkor láthatjuk, hogy az így megrendelt áruk x százaléka a kukában fog landolni. Mi a célja az Uniónak ezzel a rendelettel, ha a szállítást önmagában nem szabályozza? Illetőleg mit jelent az “egységes áron”? Mekkora lehet a valuták közötti tűréshatár ebben az esetben, és váltáskor mihez kellene pontosan igazodni? A MNB által jegyzett deviza középárfolyamhoz?
